A Hivatal Története

A közigazgatásban az abszolutizmus korában létrejöttek a kerületi jegyzőségek, majd a kiegyezés után, 1871-ben megalakult a szügyi körjegyzőség, amelynek aztán nyolc évtizeden keresztül, 1950-es megszüntetéséig Szügy volt a székhelye. Körjegyzőséget azok a kis lélekszámú, kevés gazdasági erővel rendelkező kisközségek hoztak létre, amelyek községi szervezetfenntartását önerőből nem tudták teljesíteni. A szügyi körjegyzőség 1871-ben hét faluból jött létre: Szügy, Patvarc, Csesztve, Riba (1905 után Ipolyszög), Bakó, Magyarnándor és Mohora. A falvak száma előbb 1895-ben, Mohora és Magyarnándor kiválásával ötre csökkent, majd 1922-ben négyre változott, mivel Bakó egyesült Csesztvével. A körjegyzőség mintegy körülölelte Balassagyarmatot, közlekedési szempontból nehezen elérhető, távol eső falvakat foglalva magába. 1895-ben a két említett falu kiválása után területe 14404 kh volt, lélekszáma 3895 főre rúgott.

Érdekes, hogy a nyolc évtized alatt viszonylag kevés körjegyző szolgált Szügyben. Közülük leghosszabban sipeki Balás Dezső teljesített itt szolgálatot, aki nem kevesebb mint 35 éven keresztül volt körjegyző. Az 1918-as körjegyzőségi összgyűlésen, a búcsúztatásakor, magyaros jellemét hagsúlyozták méltatói. Temetésén 1932-ben részt vett a község képviselőtestülete, körjegyzői működését jegyzőkönyvileg örökítették meg: „önfeláldozó szorgalommal, becsületesen és híven látta el hivatalát”. Utóda Gyürky Áron, aki előzőleg adóhivatalnok volt Balassagyarmaton, a háború és a forradalmak nehéz időszakában töltötte be e tisztséget. Szinte a teljes Horthy-korszak idején Szügyben volt körjegyző Zsoldos Gábor, aki hivatali munkája mellett szívesen fényképzett és festegetett. Az utolsó körjegyző, Nádházy Gyula zaklatott 10 éven át volt a körjegyzőség élén 1940 és 1950 között. Előbb a háborús évek, a végigvonuló front és annak minden nehézsége, majd az újjáépítés felemelő-bizakodó évei, B-listázás, végezetül a Rákosi korszakban a megszűntetés évei jutottak osztályrészéül. 1950 után is a közigazgatásban dolgozott, 1965-ben szügyi adóügyi előadóként ment nyugdíjba.

Intézményről

Bár lakosságunk előtt nem merül fel kérdésként, hogy mit is jelent ez a szó, mégsem tartom haszontalannak megvilágítani annak értelmét.

1990. év őszén a rendszerváltás folyamatában a 40 éven át fennállott tanácsrendszer helyébe a helyi közügyek letéteményeseként létrejöttek az önkormányzatok. Az Alkotmány, mint alaptörvény rendelkezései mellett az alkotmányos jellegu, az önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény határozta meg és határozza meg, mind a mai napig (lényeges változtatás nélkül) az új helyi feladat ellátási és igazgatási rendszer felépítését.

A törvény a helyi feladatellátásról ekként rendelkezik:
„38. § (1) A képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre – polgármesteri hivatal elnevezéssel – az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.

(2) A körjegyzőséghez tartozó községekben a polgármesteri hivatal feladatkörét – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a körjegyzőség látja el.”
A hivatalunkat létrehozó önkormányzatok a közös tanács megszűnése után a nyilvánvalóan kínálkozó legjobb megoldás alkalmazásával a körjegyzőség létrehozása mellett döntöttek. Alapító okirat
A körjegyzoség feladatai:

A hivatal munkaszervezetének létrehozásakor alapként a korábbi szakigazgatási szerv struktúráját alkalmaztuk, amely mára a feladatok elhatárolását, megosztását követően természetesen igazodott a változó környezeti feltételekhez, nem utolsó sorban az önkormányzatok anyagi helyzetéhez.

A szervezeti felépítés és működés racionalizálására szervezetfejlesztési program kezdődött 2009-ben az Európai Unió támogatásával.